Lőszermentesítés a Nyugat-magyarországi Egyetem felkérésére. 2013-ban a Nyugat-magyarországi Egyetem, Kooperációs Kutatási Központ Nonprofit Kft. megbízásából 734.700m2-es területen végeztük veterán lőszerek felkutatását ferromágneses mérőműszereinkkel. A lőszermentesítésre kijelölt terület a Győr-Gönyű-Nagyszentjános térségében fekvő erdő területe volt.
A hadtörténeti eseményeket figyelembe véve, feltételezéseinket igazolta a feltárt robbanószerkezetek jelentős mennyisége.
Az erdőségi rész 1905 óta katonai használatú lőtérként működött. A XX. század történelmi idősíkját tekintve különböző katonai szervezeteknek szolgált rendszeres gyakorlóterepként. Először a győri SKODA ágyúgyár Osztrák-Magyar Monarchia K.u.K. (Kaiser und König) hadseregének gyártott ágyúit lőtték itt be, beleértve egyes hajóágyúkat is. A területen keskeny nyomtávú vasútat építettek ki, ezen keresztül tudták a több tonnás ágyúalkatrészeket és lőszereket Győrből a helyszínre szállítani. A tervezők bunkerekből figyelték a lőtér akkori célterületei mellett a becsapódásokat és módosítottak szükség szerint a gyártott ágyúkon, a lövedékeken és a gyújtószerkezeteiken. Ezek közül a bunkerek közül még néhány megtalálható a területen.
1939 és 1945 között a Magyar Királyi Honvédség használta lőtérként a területet, főleg magyar 81mm-es aknagránátok, 36M. magyar harckocsiaknák és 33M. magyar érintőaknák kerültek ekkor alkalmazásra.
1945 után a szovjet hadsereg felderítő zászlóalja vette át a lőtéri terület használatát, ekkortól minden szovjet gyalogsági és páncélelleni fegyverzet alkalmazásra került itt. Rendszeres robbantási gyakorlatokat végeztek, valamint lövészgödrök és lövészárkok kerültek kiépítésre.
A lőszermentesítés eredménye
A homokos talajban kézi és a terület kiterjedése miatt gépi műszeres vizsgálatot végeztünk. Mindegyik korszakból kutattunk és tártunk fel jelentős mennyiségű robbanószerkezetet. A Magyar Honvédség tűzszerész alakulata több gépjárművel tudta csak az általunk felkutatott és feltárt, nagy mennyiségű robbanószerkezeteket elszállítani.
A felkutatott robbanószerkezetek:
- Osztrák-Magyar Monarchia lőszerei:
- 105mm-es repeszrombológránát 9 darab
- 149mm-es rombológránát 9 darab
- Magyar Királyi Honvédség lőszerei:
- 36M. harckocsiakna 2 darab
- 81mm-es aknagránát 4 darab
- Szovjet hadsereg által alkalmazott veterán lőszerek:
- 281 darab OG-15V repeszgránát
- 82 darab PG-15V lőtéri reaktívrész, gyakorló fejrésszel
- 1 darab 125mm-es repeszrombológránát (T-72-es harckocsi lőszere)
- 2 darab 120mm-es repesz-romboló aknagránát
A veterán lőszerek is a veszély forrásai
A homokos talajban a 100 éve alkalmazásra került I. világháborús robbanószerkezetek rendkívül jó állapotban maradtak meg, ép, belül fémtiszta gyújtószerkezettel.
A II. világháborús gránátok, amelyek szintén működőképes gyújtószerkezettel rendelkeztek, azért nem robbantak fel, mert a homokos talaj a sok robbanás következtében meglazult és a kellő ellenállás hiányában nem hozta működésbe a gyújtószerkezetet. A gránát szög alatt csapódott be és fúródott bele a már púderfinomságú homokba. A 10 kilogrammnál kisebb súlyú gránátokat a talaj felszínétől számítva 1-1,5m-es mélységben kutattuk fel. A tűzérségi lövedékek 2 méteres mélységből kerültek felszínre.
A szovjet hadsereg által a 70-es években alkalmazásra került kisebb súlyú és érzékeny rakétarendszerű robbanószerkezetek 1 méteres mélységből kerültek elő nagy mennyiségben.
Az ezen a területen feltárt nagyszámú, összesen 390 db lőszer is bizonyítja, hogy mennyire körültekintőnek kell lenni egy új beruházás megkezdése előtt. Magyarország területe -legyen az szárazföldi vagy vízfelszín alatti- a mai napig számottevő lőszert tartogat. A területmentesítő munkák speciális szaktudást és haditechnikai engedélyt igényelnek.