Gyakran kapunk felkérést, hogy régészeti feltáró munkák megkezdése előtt végezzük el a szondaárkok műszeres átvizsgálását. Aki kevésbé járatos ebben a szakmában, valószínűleg nem tudja, hogy régészeti tevékenység csak azután kezdődhet meg, ha a kutatóárkok átvizsgálása műszeres mérőeszközökkel előzetesen megtörtént.
Cégünk az egyik leghatékonyabb technológiát alkalmazva a precíziós nagymélységű mérések specialistája.
Az előzetes régészeti dokumentáció (ERD) értelmében régészeti feltáró árkok és régészeti kutatási területek lőszermentesítését végezzük.
Akkor is lényeges a műszeres vizsgálat, ha lőszert nem találunk
2022. február 7-én Zalalövőn egy kijelölt régészeti területen végeztünk műszeres lőszerfelkutatást. A régészeti előkészítő munkák a térségben már 2009-ben elkezdődtek és a feltárás azóta rövidebb-hosszabb ideig több alkalommal is folytatódott.
Műszeres, magnetikus méréseink során ezúttal semmi nem utalt robbanószerkezetre. Az egyik kijelölt régészeti szondaároknál viszont kis mélységből egy összefüggő, nagy kiterjedésű, de kicsi nanotesla értékű jelet kutattunk fel. Műszerrel behatároltuk az észlelt objektum kiterjedését és mélységét. Ez nem utalt robbanószerkezetre, viszont a több évtizedes gyakorlati tapasztaltunk alapján tudtuk, hogy a bazaltnak ilyen magnetikus értéke van. A műszeres mérések elvégzését követően jeleztük a Magyar Nemzeti Múzeum velünk kapcsolatot tartó régészének a terület lőszermentesítését.
Tájékoztattuk a munkában résztvevő régészeti vezetőt az átvizsgált területen észlelt jelzésről. Megerősítette, hogy ők maguk is végeztek más jellegű méréseket és hasonló megállapításra jutottak.
Értékes római kori maradványok
A régészeti ásatások során a szakemberek a római kori kereskedelmi útvonal, a Borostyánkőút egy részének maradványait tárták fel.
Ismert, hogy a rómaiak a Balti tengert a Földközi-tengerrel összekötő út városokon belüli szakaszait bazaltlapokból építették. Valószínűsíthető az is, hogy a Zala folyó közelsége miatt, ami a területtől 100 méterre folyik, a talaj szerkezete a 4. században itt elég laza lehetett. A maradványokat a mostani talajfelszíntől számított 1-1,5 méteres változó mélységben sikerült feltárni.
A Borostyánkőút maradványain túl az ásatások helyszínén egyéb római kori tárgyak illetve egy Vénusz-szobor töredéke is felszínre került. Ez megerősíti azon korábbi kutatásokat, hogy a jelenlegi 86-os főút mellett egy Salla nevű település, a Római Birodalom egykori városa helyezkedett el. Azt is tudni, hogy Salla –a mai Zalalövő- a II. században kapott városi rangot, ennek jelentőségét a korábban kiásott, és az akkori iparos tevékenységhez kapcsolódó lakóépületek, egyéb leletek is igazolják.
Nagy örömünkre szolgált, hogy ezzel a munkával is részesei lehettünk a történelmi múlt és kultúra emlékeinek felszínre kerülésének.